Miért érdemes belevágni, mit mondhatunk másoknak, miért jó ez a kicsinek és nekünk?
Olyan érdekes: már vagy egy éve írok a hordozásról, de konkrétan eme kérdésről még nem írtam, olyanannyira természetes volt mindig is számomra, viszont érdemes sorra venni a pozitívumokat:
Linkek a válaszhoz:
- A hordozókendő használatának hatásai (szakdolgozat-részlet)
- Egy biztonságos indulás az életbe
- Miért tennéd le?
- Mit kap egy gyerek, ha hordozzák?
- Mit kap egy szülő, ha hordoz?
- A hordozás ortopédiai szempontjai
- A hordozás hatásai
- A hordozás biológiai szempontjai
- Hordozásra teremtve
- Miért egészségesebbek a hordozott babák?
Mindenkinek más, az is miért kezd el hordozni, miért válik be nekik, vagy sem, és nehéz megmondani, ha másféleképpen alakult volna, milyen lenne, de amit pozitívumként a lányomon látok, és úgy gondolom, a hordozás segített hogy így legyen, azok a következők:
- mivel második gyermek alapvetően kevesebb figyelem és idő jutott volna rá, de hordozással akkor is velem lehetett amikor amúgy "félreállítva" le kellett volna tennem míg a naggyal foglalkozom (pl. játszótéren a babakocsiban várhatott volna egy biztonságos sarokban, jó messze a játékoktól ahol a többi gyerek labdázott, visongott)
- sokszor érezhette, hogy mellette vagyok, így biztonságban tudhatta magát és ha bármi baja lett volna azonnal tudom, érzem és reagálok rá: pl. séta közben ijesztő inger éri akkor gyorsan tudok változtatni, még mielőtt nagyon megijedne és félni kezdene
- nem biztos, hogy a hordozás "okozta", de sokkal jobban és gyorsabban fejlődött második lányom: hamar ülni tudott, majd járni és sosem voltak olyan egyensúly-problémái mint nővérének. Lehet, ő eleve ilyen, de sokszor sajnálom, hogy elsőszülöttömet nem hordoztuk.
- alapvetően visszahúzódó típusú gyermek, de magabiztos idegen helyen is, a hordozás és a kötődő nevelés kapcsán tudhatja, ő választ mikor van velem vagy inkább egyedül, mindig visszatérhet (de egyre kevésbé teszi inkább önálóan fedezi fel a világot)
- napközben mindkét lányom kisebb korában nehezen aludt el, de ezen is segített a hordozás: mikor álmosnak látom a kicsit felveszem és nem is feltétlenül kell bármit is csinálnom, ha teszek-veszek is elringatja mozgásom és pár percen belül alszik is
- mivel ötödiken lakunk és lift nincs, így hordozó hiányában sosem tudnám egyedül elhagyni a lakást a két gyerekkel, viszont hordozással még akár bkv-zhatok is (bár egy nagy adag elhatározás és energia is kell ehhez, de a buszozást már be szoktam merni vállalni -a tömeg és a forgalom miatt mondok le erről, no meg a gyerekek unatkoznak hosszabb úton a járműveken)
- mikor megszületett kisebbikem és már kivihettem sétálni mentünk mind: Apa, nagylány, kicsi és én -toltam a babakocsit és rettentően bántam, hogy a közös séta csak névleg volt az, mert a nagy rohant össze-vissza Apával, én meg a babakocsival is járható úton próbáltam a közelükben sétálni... Hordozva már én is szaladhattam velük :)
- most már elég nagy a kicsi is: sétál, fut és maga akar menni egyre többet, ha hordozóval indulunk el, de lekéredzkedik, összehajtom és a táskámban elfér a hordozó, nem kell üresen tologatnom és figyelnem rá
